Laszip Gábor

sporttörténész

Publikációk

Futball és világháború 1944 őszén

ÚJ

Az újpesti és a magyar labdarúgás történetét jelentősen meghatározta a II. világháború. 1944 őszén a bombázások, a deportálások, az embermentés, a német megszállás, a nyilas hatalomátvétel és a frontharcok meghatározták a futballt.

Az Újpest fordulatos évei 1945 és 1956 között, a sikerek mellett súlyos tragédiákkal

ÚJ

A magyar labdarúgás 1945 és 1956 közötti időszaka egy mindössze 12 évet felölelő, ám annál turbulensebb, politikával mélyen átszőtt korszak volt. Szinte minden magyar klub névváltoztatásra kényszerült 1949–1950-ben, a futballistákat pedig új munkahelyre irányították. Mindennek ellenére a magyar futball az 1950-es évek első felében volt a csúcson. A változások és a sikerek az Újpestet, valaminta lila-fehér klubból létrehozott Dózsát sem kerülték, kerülhették el.

Dumavár – az Újpest-szurkolók kedélyes kávéházi kompániája

A két világháború közötti időszakban az újpesti stadionban két szurkolói szervezet működött. A legvérmesebb, leghangosabb szurkolókat a Lila Közép fogta össze, míg a páholyokban ülő, jobban szituált szurkolók a Dumavárban tömörültek. Ezúttal ez utóbbit mutatjuk be olvasóinknak.

Az újpest első aranykora, KK-győzelemtől KK-győzelemig

A szűkebb értelemben vett, 1926 és 1935 közötti profi korszak legsikeresebb magyar futballklubja az Újpest volt. A Lilák a időszakban négy bajnoki aranyérmet, három ezüstérmet és két bronzérmet nyertek, vagyis folyamatosan a dobogón végeztek a hazai élvonalban. Sőt, nemzetközi téren is remekeltek, hiszen 1929-ben Közép-Európa-kupát nyertek, 1930-ban, az első bajnoki aranyérmet követően pedig a genfi Bajnokok Tornáján is az első helyet sikerült megszerezniük.

Az UTE 1886. évi közgyűlése

Újpest község reprezentatív sportklubja, az – eredeti írásmód szerint – Ujpesti Torna-egyesület 1885 nyarán alakult. Az egyesület céljaiként a tornázás szélesebb körben történô terjesztését, a gyermekek testi nevelését, a vívás és céllövés gyakorlását, valamint önkéntes tûzoltók képzését jelölte meg.

Szűcs János, az UTE-stadion megálmodója

Szûcs János az Újpesti Torna Egyesület történetének egyik legkiemelkedôbb alakja. A klubnak 1901 és 1942 között tagja, 1919 és 1925 között elnöke volt. Klubvezetôi idôszakának legmaradandóbb emléke az újpesti stadion, amelynek építését ô kezdeményezte.

Az első Újpesti labdarúgók

Az újpesti labdarúgás korai éveinek történéseit általában egy forrásból, és annak többszöri újrafeldolgozásából, kiszínezésébôl ismerjük. Ez a forrás pedig Dinich Károly: Az újpesti futball ôskora címet viselô cikke, ami a Testnevelés folyóirat 1934 októberi számában jelent meg. Ezt használta fel szinte minden késôbbi történelmi visszatekintés forrásul, ám sajnálatos módon már Dinich emlékezéseiben is sok téves dátum, hibás idôpont szerepel.

A genfi Bajnokok Tornája

Online publikáció a történelmi jelentőségű torna részletes elemzésével és háttértörténetekkel kiegészítve.

A genfi Bajnokok Tornája

Az Újpest labdarúgócsapata 1930-ban Genfben megnyerte a Bajnokok Ligája elődjének számító futballtornát, melyen Európa legjobb 10 csapata vett részt.